A kézírás elemzés szerepe a gyermekvédelemben



I. Bevezetés:

Az 1997. évi XXXI. törvény nemzetközi szintű jogi hátteret teremtett a hazai gyermekvédelem számára.
Az eltelt közel egy évtized alatt számtalan magas szintű tanulmány született a szakellátórendszer összetett problémáinak kezelésére, és a beutalt gyermekek belső pszichés feltételeinek minél teljesebb körű feltárására.

A gyermekvédelem szakellátórendszerében megkülönböztetett szerep jut a célirányos mentális segítségnyújtásnak, a szocializációs hiányosságok korrigálásának és a pszichés problémák kezelésének.
Munkánk során naponta tapasztaljuk, hogy a negatív kapcsolati élmény csökkenti a gondozott gyermek sikerkereső beállítódását, és növeli az életvezetési nehézségét. Az alacsony kezdeményezőképesség, a hullámzó szintű teljesítmény, és a kudarcközpontú beállítódás hátterében általában gyenge én-erő áll.
Az én-erő magába foglalja a gyermek önmagáról alkotott én-képét, önkontrollját, motivációs bázisát, kompetenciakésztetését és a szerepkészletét.

Az elkövetkező években, a gyermekvédelemben egyre nagyobb szerepe lesz azoknak a módszereknek, amelyek egyaránt alkalmasak a preventív, a korrektív és a kompenzáló támasznyújtásra.
A gondozott fiataloknak a gyermekvédelmi szakellátás során lehetőséget kell nyújtani a szociális erőforrások és a mentálhigiénés szolgáltatások szükségletközeli részesedéséből.
A kézírás elemzés egyike azoknak az eljárásoknak, amellyel ki lehet mutatni a gyermek energia készletét, traumatikus élménymaradványait, az aktuális hangulati és érzelmi állapotát, valamint alkalmas módszer mind a manifeszt, mind a látens tulajdonságok feltárására. Az önéletrajzot készítő gyermek a kézírása során megjeleníti a személyiségének a mélyebb rétegét, a rá jellemző megküzdési technikát, és a személyes értékrendjét.

A beutaltak problémaprofiljának meghatározását követően, a grafológiai jellemzés alkalmával fontos információkhoz juthatunk a teljesítőképesség, a belső motivációs bázis és a szocializációs hiányosságok vonatkozásában, amellyel nevelési többlet lehet biztosítani a személyre szabott fejlesztés során.

Az írólap - átvitt értelemben - társas mezőként értelmezhető, ahol a mind a makromilliő, mind a mikromilliő hatásrendszere megjelenik. A tudattalan memóriatartalmak, és rejtett tulajdonságok feltárása lehetővé teszi, hogy előre felkészüljünk a rövidzárlatú cselekmények kezelésére. A szükséges szolgáltatás és szakértelem személyre szabott megtervezése hozzájárul ahhoz, hogy a professzionális keretek merevebb viszonyrendszerében is lehetősége legyen a beutalt gyermeknek megélni az emberi teljességnek azt az élményét, amelyet az ideális családi szocializáció jelenti.

I/1.A vizsgálati módszer ismertetése:

A gyermekek a szakellátórendszerbe történ beutalását követően - önkéntes alapon - egy kézzel írt önéletrajzot készítettek. A tartalomra vonatkozóan azt kértem, hogy azt fogalmazza meg önmagáról, amit fontos információnak tart a saját személyével kapcsolatban. Az önéletrajz formai követelménye az volt, hogy legyen benne címzés, dátum és aláírás, továbbá legalább 10-15 sor terjedelmű legyen.
Minden esetben tájékoztattam a gyerekeket, hogy az önéletrajzot grafológiai vizsgálat céljából kérem, az életviteli nehézségeinek feltárása és a személyiségének a fejlesztése érdekében.

Az eredeti kézírásról 5 db. fénymásolatot készítettem, amelyeken meghatározott sorrendben elvégeztem a méréseket.
A mérések alkalmával feltüntettem a fénymásolatokon az adatfelvételi helyeket, majd megmértem az írás arányskálával mérhető jellemzőit.
A szövegtömb első, középső és utolsó harmadában egyaránt 3-3 sort választottam, kivéve abban az esetben, amikor a vizsgált három sor közben rövid sor volt, ekkor négy sort elemeztem.
Ezt követően a mért eredményt mind az abszolút, mind a relatív értékekhez viszonyítottam. Az arányok kiszámítása után a feldolgozott eredményeket kategóriába soroltam, és értelmeztem az adatokat.
Az önéletrajz analizálását követően elkészítettem a grafológiai jellemzést, ahol a fejlesztésre szoruló személyiség területek mellett az erősségek is feltüntettem.

I/2. A mérések kivitelezésének sorrendje:

Az első fénymásolaton mértem a betűmagasságot, az oválmagasságot, valamint vizsgáltam a szavak alakiságát, az ékezetek elhelyezkedését, továbbá a zóna dominanciára vonatkozó számításaimat rögzítettem.

A második fénymásolaton mértem a tudatos sortávolságot, a sortávolságot, továbbá vizsgáltam a sorok iránytartását és formáját, a sorközt, az írástömb méretét és elhelyezkedését, a megszólítás vertikális és horizontális elhelyezkedését, valamint az aláírás vertikális és horizontális elhelyezkedését, méretét, formai kivitelezését és iránytartását.

A harmadik fénymásolaton mértem a dőlést és vizsgáltam a javításokat (áthúzás, ráírás és satírozás)

A negyedik fénymásolaton mértem az elsődleges szélességet, a másodlagos szélességet, a szótávolságot, az oválszélességet (külön az „a” és az „o” betűk vonatkozásában), valamint a margókat.

Az ötödik fénymásolaton jelöltem be és vizsgáltam a kötési módokat, a kezdővonalakat, a végvonalakat, az áthúzást, a tagoltságot, a felső és alsó hurkot és a kötöttséget.


II. A problémaprofilok bemutatása és fejlesztése a gyermekvédelemben:

A gyermekvédelem szakellátó rendszerében jelentkezik a legintenzívebben a súlyos helyzetbe került gyerekek életsorsa. Az elégtelen családi szocializáció, az értékbizonytalanság, a kultúravesztés, az alacsony önművelődési igény, és a pozitív evidenciák hiánya tovább rontották a labilis életvitelt.

A bekerülés okai: elhanyagoltság, bántalmazás, a szülők felelőtlen magatartása, iskolakerülés, drogfogyasztás, alkoholizmus, önsors rontó életvitel és kriminalitás.
Az érzelmileg és hangulatilag bizonytalan fiatal részéről a kognitív egyensúly helyreállítása gyakran nem-adaptív lehetőségekkel történt (alkohol, drog).
A kezdetben megélt szorongáscsökkentésnek a hatása a gyermek személyiségében válaszkészségként rögzült és ez által a fiatal a tanult tehetetlenség állapotába került.
A tanult tehetetlenség hasonló lelki állapot, mint a kontrollvesztés, vagy mint a depresszió. Olyan szociális stressz, amely jelentős tanulási deficittel jár, és ez által csökkenti az egyén kompetencia képességét.
Tanulmányomban az alábbi problémaprofilokat vizsgáltam: szenvedélybetegség, tanulási nehézség, kriminogén életvitel, bántalmazás elszenvedése és az öngyilkossági késztetés.

II/1. A szenvedélybetegség jelei a kézírásban:


II/1/1.A szenvedélybetegség fogalma:

A szenvedélybetegség ártalmainak kitett fiatal folyamatosan megismétli a káros következményekkel járó viselkedésformáit. Ehhez a betegségtípushoz lehet sorolni az egyén érdeklődésének a középpontjába került szenvedély-magatartásokat is, mint a túlzott étkezés, a pénzhajhászás, hatalomvágy és a játékszenvedély.

A pszichoaktív szerekkel kapcsolatos függőség azért veszélyes, mert a káros anyagok befolyásolják a központi idegrendszer működését, és megváltoztatják a szert használó személynek a gondolkodási, érzelmi, hangulati és észlelési folyamatait.
A hozzá szokás kialakulása során az egyénnek egyre többet kell az adott szerből használnia ahhoz, hogy a korábbi hatást elérje. Egyre kevésbé tudja a viselkedését irányítani, és folyamatos, csillapíthatatlan vágyat érez a szer használatára.


Tünetek: a szenvedélyétől megszabadulni képtelen gyermek nemcsak fizikálisan és mentálisan betegszik meg, hanem a személyiségfejlődése is jelentős mértékben elakad. A regresszióba került fiatal visszafejlődik, kapcsolatai beszűkülnek, és egzisztenciálisan is ellehetetlenedik.

Megszűnik számára a család, a barátság, a tanulás és a személyiségének a belső értékrendje megváltozik. Az előzőleg fontos tevékenységek leértékelődnek, és a szabadidő hasznos, kellemes eltöltése helyett az egyedüli örömforrást a pszichoaktív szerek jelentik.

II/1/2. Hipotézis:

A gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe beutaltak egy 12 éves szenvedélybeteg fiút, akinél arra kerestem választ, hogy a múltbeli sérelmek, hogyan hatottak a kiskorú szenvedélybetegségének a kialakulásában.

II/1/3. Előzmény:


A gyermek 12 éves, jobbkezes fiú, szemüveget nem visel, és Magyarországon tanult írni.
Viselkedésében 11 éves korában kezdődtek a gondok. Tanítás után nem ment haza, hanem csavargott a barátaival. Később az iskolából is rendszeresen igazolatlanul hiányzott.

Időközben a szülei egymásközti kapcsolata megromlott és közös megegyezéssel kezdeményezték a házasságuk felbontását. A válást követően a gyermek az édesanya gondozásában maradt.
Az édesanya a sorozatosan ismétlődő problémák megoldása érdekében felkereste a nevelési tanácsadó munkatársait, majd pszichológusi vizsgálatra is elvitte a fiát, akinek a viselkedése ezt követően sem változott pozitív irányba.

A gyermek az általános iskolai tanulmányait nem folytatta, az igazolatlan hiányzásai megszaporodtak, a szülői házat továbbra is engedély nélkül hagyta el.
Kezdetben a dohányzásra szokott rá, majd alkalomszerűen alkoholt fogyasztott. Később rendszeresen gáznemű anyagokat (töltőgázt) lélegzett be, melynek hatására bódult állapotba került. Önveszélyes magatartását szakember segítségével sem volt képes abbahagyni.

Időközben már éjszakára sem tért haza, és a felelőtlen valamint költséges életvitelére pénzt tulajdonított el otthonról. Viselkedésében a negatív személyiségjegyek felerősödtek, egyre kevésbé volt képes kontrollálni a cselekedeteit.
Az édesanya úgy érezte, hogy a szülői kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, és egyidejűleg attól is tartott, hogy fia - a megbízhatatlan életmódja következtében - bűncselekmény áldozatává válhat, ezért felkereste a területileg illetékes gyámhivatalt és kérte a segítségüket.

Az alapellátás keretében nyújtott védelembe vétel nem járt eredménnyel, ezért a gyámhivatal elrendelte a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermekvédelem szakellátó rendszerében.
A gyermek az ideiglenes elhelyezés során is negálta az iskolalátogatást és kibúvókat keresett, ugyanakkor mind a társaival való kapcsolatában, mind az intézet munkatársai irányában kooperábilis volt a viselkedése.

II/1/4. A kézírás elemzéssel kapcsolatos megállapítások:

12 éves szenvedélybeteg fiú kézírása (részlet)
Az írástömb kisméretű, középen fent helyezkedik el. A bal margó, a jobb margó és a felső margó mérete kicsi, ugyanakkor az alsó margó mérete nagy. A bal margó iránytartásában szélesedő, alakját tekintve egyenetlen. A jobb margó iránytartása szélesedő, formailag hullámos.
A megszólítás mérete kicsi, horizontálisan baloldalon található. Az aláírás mérete szintén kicsi, horizontálisan baloldalon van elhelyezve, mérete megegyezik a szövegbetűkkel, emelkedő iránytartású és formai kivitelezésében olvasható.
A szövegtömbben nincs tagolás. A sortávolság mérete normál, iránytartása emelkedő, formája domború, a sorköz gyakran negatív. A szavak alakisága egyenes, mérete normál. Az elsődleges szélesség mérete normál, a másodlagos szélesség mérete nagy.
Az oválméret, a betűmagasság normál értékű. Az oválok kissé nyíltak, felül jobb oldalon nyitottak, alakváltozásaiban csomósodás figyelhető meg, esetenként orsós, vagy horpadt.
A felső zónás hurkok magassága és szélessége normál, felül, vagy alulkötöttek. Az alsó zónás hurkok magassága normál, szélessége szárrá váló, általában alulkötöttek, formaváltozása szögesedő, vagy szublimáló. A „t” betű esetében időnként plusz hurkok jelennek meg.

A kezdővonalak, és a végvonalak általában hiányoznak, vagy rövidek. Az áthúzások, és a „t” áthúzások hosszúsága normál, vertikálisan magasan van elhelyezkedve, horizontálisan normál, formáját tekintve egyenes, vagy domború, irányát tekintve vízszintes, vagy lefelé tartó, a nyomaték kevésbé erős, mint a törzsvonal esetében.
Az ékezetek alakja általában egyenes, vertikálisan változó elhelyezkedésű, horizontálisan középen található, mérete normál, iránytartása függőleges, a nyomaték szintén változó.
Az átlagos dőlésszög 81 o, mértéke normál. Az ingadozás17 o, a kötésmód legtöbbször árkádos. A javítások során áthúzás, ráírás, és satírozás is előfordul. Az írásnyomásra közepes nyomaték és mázolt vonalak jellemzőek. Az írás kis produktív sebességű és kis abszolút sebességű, kötetlen írás, ahol alsó zóna és középzóna dominancia figyelhető meg.


II/1/4. A szenvedélybeteg gyermek kézírásának grafológiai jellemzése:


A kézírásban jól megfigyelhető, hogy a dinamikus vezérlő- és rendezőelv nem működik optimális mértékben a személyiségében. Az én-hez való viszonyában szenvedélybeteg gyermek számára a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az önérvényesítési törekvéseit az önbizalomhiánya miatt nem tudja megfelelő módon kielégíteni, és a belső késztetéseit elfojtja.
A realitásérzéke és az önelfogadása megfelelő szintű, így a fejlesztés során alkalmassá lehet tenni arra, hogy belássa a viselkedésének a negatív hatásait.
Külső kontrollos személyiség, ezért a segítő kapcsolat során fontos a bizalmi légkör megalapozása, mert az érzelmi azonosulás által hatékonyan beépíthető a szerepkészletébe a modell személyek pozitív viselkedési mintái.

Interperszonális kapcsolatai beszűkültek, felszínesek. A külvilág irányában tanúsított magatartása nem minden esetben őszinte. Szociabilitásában a visszafogottság, passzivitás és a támaszigény figyelhető meg. A közösségbe gyakran bizonytalan és nehézkes a beilleszkedése. Autonómia igénye magas, ugyanakkor a függő helyzetet is képes elfogadni.
Kontaktuskészsége jó, amely alapján fejleszthető a kapcsolati elakadása.
Könnyen lelkesedik, de a problémák hatására gyorsan elkedvetlenedik. Érzelmi életében a makacsság, a sodorhatóság és a feszültség jelenti a nehézséget. Gyakran nyugtalan és türelmetlen a viselkedése.
Érzelmeit képes a mindennapokba áramoltatni, és frusztrációtűrése fejleszthető. Mindezek alapján alkalmas arra, hogy megtanulja a külső ingerek megfelelő szintű szűrését.

Az átlátó és rendszerező gondolkodása alacsony szintű. Mentális tulajdonságaira az elégedetlenség, az én-kiindulású gondolkodás és a gyenge ítéletalkotás jellemző.
Szempontváltásaiban kellően rugalmas, így a viszonyfelismerése optimális szintre fejleszthető.

Életvitelét sok elpazarolt energia, elbátortalanodás és csüggedésre való hajlam jellemzi. Energiáit nem mindig képes a megfelelő módon felhasználni.
A pozitív változást az életvitelében az igények kielégítése során tanúsított energikus lendülete jelentheti.

A teljesítményhelyzetekben gyakran szorongó. Munkatevékenysége során változó figyelem, tervezési és szervezési problémák és ütemezési nehézségek jellemzik. Iskolai kötelezettségeit sablonosan végzi, ami miatt gyakran alacsony szintű a feladatvégzése.
Kézírásában megfigyelhető a céltudatosság is, ezért megfelelő motiváltsága esetén tanulmányi munkája fejleszthető.

Viselkedésében hiányzik a megfelelő kezdeményezőerő, és a presztízsmotívuma alacsony szintű. Motivációiban döntés-és kudarckerülő.
Gyakorlati érzéke fejlett, szívesen kipróbál új dolgokat, ezért a személyiségfejlesztése során –empatikus légkör esetében – hatékonyan beépíthetőek a progresszív minták.

A múltbéli rossz élményei, és tapasztalatai hatására elfojtja az ösztöntörekvéseit. Viselkedése gyakran ösztönös, spontán. Életvitelének központjában az ösztönélet és a kulminális élvezetek vannak. Nehézséget jelent számára, hogy a gyakorlati élet viszonyrendszere és az ösztönélete nincs megfelelő módon kapcsolatban.
Élménykészsége és az intimitásfoka optimális, ezáltal az ösztönvezérelt magatartása koordinálható.

Összességében megállapítható, hogy a szenvedélybetegség hatására a valós helyzettel való szembesülés helyett a vágyfantáziák uralták el a gyermek személyiségét.
A bizalomvesztés miatt, kiemelt szerepe van az empatikus, megértő, együtt érző és előítélet-mentes légkörnek. A nyugodt feltételek lehetővé tehetik az életvitel pozitív irányú megváltoztatását. Fejlődési szempontból kiemelten fontos a társadalmi értékeket megbízhatóan közvetítő kortársközösség kedvező csoportdinamikai hatása.

A fejlesztés során mind az elsődleges, mind a másodlagos szocializációt biztosítani kell a számára. Az elsődleges szocializáció részben a gyermek életkora miatt, részben a hiányosságok pótlása, illetve helyreigazítása miatt szükséges.
A gyermekvédelmi szakellátása során segíteni kell, hogy megtanulja a normakövető magatartást. A vele szemben támasztott elvárások lehetővé teszik, hogy a személyisége pozitív irányba formálódjon.

A mentálhigiénés innovációk elősegíthetik az értékbizonytalanság és a szocializálatlan megjelenések hatékony feldolgozását, valamint a deviancia-változók csökkentését.
A hitelesen közvetített magatartási és szerepminták hatására a gondozott gyermek biztonságosabban tud mozogni a környezetében, és könnyebben megtalálja helyét a közösségben.


II/2. A tanulási zavarokkal küzdő gyerek kézírása:

II/2/1. A tanulási zavar fogalma:


A tanulási zavar olyan elmaradás, amely alapvetően a beszéd, írás, olvasás, és a számolási tevékenységekben jelenik meg. A rendellenesség a központi idegrendszer működési zavara, amely az információ feldolgozása során okoz deficitet.
Nem azonos az értelmi akadályozottsággal, és független az intelligencia szinttől.
Tünetei: tanulásképtelenség, a figyelemkoncentráció nehézségei, emlékezetzavar, általános koordinációs hiányosságok, a motoros rendszer elégtelen működése, hiperaktivitás, impulzivitás.
Pszichológiai hátrányról van szó, amelynek hátterében érzelemi probléma, vagy viselkedési nehézség áll. Társulhat hozzá agyi diszfunkciós működés is, amely nem lokális kieséseket okoz, hanem feldolgozásbeli eltérésekhez vezet.
Az interperszonális kapcsolatokban érzelmi zavarok, gyenge téri orientáció, aktivációs képességek hiányosságai és egyéb sérült pszichológiai folyamatok figyelhetőek meg.
A szocio-kulturális hátrány fokozza a hatását. A tanulási zavarhoz másodlagos tünetek is kapcsolódhatnak: teljesítményszorongás, gátoltság, figyelemfelkeltő viselkedés, agresszió, kudarckerülés. Tanulási zavarban az iskoláskorú gyermekek kb. 10-15 %-a szenved

II/2/2. Hipotézis:

A gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe beutaltak egy 16 éves tanulási zavarokkal küzdő fiút, akinek a személyre szabott egyéni fejlesztésének megtervezésével kapcsolatban arra kerestem választ, hogy melyek azok a személyiségvonások, amelyek az alacsony iskolai motivációt eredményezték.
II/2/3. Előzmény:
16 éves, jobb kezes fiú, szemüveget nem visel, és Magyarországon tanult írni.
A problémák akkor kezdődtek, amikor középiskolába kezdett járni. Iskolai kötelezettségeinek nem tett eleget, elhanyagolta a tanulmányait, és gyakran igazolatlanul hiányzott a tanítási órákról.
Hat tantárgyból bukott meg (biológia, földrajz, kémia, magyar irodalom, magyar nyelvtan és német), ezért a 9. osztályt meg kellett ismételnie. Bukásának oka elsősorban a tanulás iránti motiválatlansága volt. A tanórákat rendszeresen zavarta késéseivel és tiszteletlen viselkedésével.

Szüleivel és három testvérével élt együtt, akik közül ő volt a legfiatalabb gyerek a családban. Édesanyja rokkantnyugdíjas, súlyos depressziós beteg, aki állapota miatt több hónapig is kórházi gyógykezelésre szorul. Az édesapa combnyaktörést szenvedett, és mozgássérülté vált a baleset következtében. Állapota miatt azóta csak kerekes székkel tud mozogni.
16 éves korában az életvitelében a negatív jegyek felerősödtek, egyre sűrűbben fordult elő, hogy elszökött otthonról. Több alkalommal követett el lopást, általában kerékpárokat, és különböző fémeket tulajdonított el. A bűncselekmények elkövetéséből származó pénzt internet kávézóban költötte el számítógépes játékokra.
A kiskorút a gyámhatóság magatartásbeli problémái miatt védelembe vette. A védelembe vétel során pszichológiai vizsgálatára is sor került az antiszociális viselkedése miatt.
Magatartásában ezután sem következett be pozitív változás. Vagyoni és közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények elkövetése miatt eljárás indult ellene. Tetteinek súlyát nem fogta fel, az eljárás során szégyenérzet nem látszott rajta, és megbánást sem tanúsított.
A családnak nagy megterhelést jelentett a kiskorú felelőtlen viselkedése. A szülők egészségi állapotuk miatt nem tudták vállalni a gyermekük további nevelését. Elmondásuk szerint – az egészségi állapotuk miatt - nyugalomra lenne szükségük, ezért kérték a gyermekük ideiglenes hatályú elhelyezését.

II/2/4. A kézírás elemzéssel kapcsolatos megállapítások:

16 éves tanulási zavarral küzdő fiú kézírása (részlet)

Az írástömb kisméretű, középen fent helyezkedik el. A bal margó, a jobb margó és az alsó margó mérete nagy, ugyanakkor a felső margó mérete kicsi. A bal margó iránytartásában szélesedő, alakját tekintve egyenetlen. A jobb margó iránytartása egyenes, formailag egyenetlen.
A megszólítás mérete nagy, horizontálisan kismértékben jobbra elmozdult. Az aláírás mérete kicsi, horizontálisan baloldalon van elhelyezve, mérete megegyezik a szövegbetűkkel, emelkedő iránytartású és formai kivitelezésében olvasható.
A szövegtömbben nincs tagolás. A sortávolság mérete nagy, iránytartása ereszkedő, formája homorú, a sorköz pozitív, de van egybe csúszó is. A szavak alakisága egyenetlen, mérete nagy. Az elsődleges szélesség mérete kicsi, a másodlagos szélesség normál.
Az oválméret, a betűmagasság normál értékű. Az oválok kissé nyíltak, alakváltozásaiban csomósodás figyelhető meg, esetenként orsós, mellézárt, vagy horpadt.
A felső zónás hurkok magassága és szélessége normál, felül, vagy alulkötöttek. Az alsó zónás hurkok magassága normál, szélessége szárrá váló, általában alulkötöttek, formaváltozása horgas, vagy szublimáló.
A kezdővonalak, és a végvonalak általában hiányoznak, vagy rövidek. Az áthúzások, és a „t” áthúzások hosszúsága normál, vertikálisan a sztenderdnek megfelelő magasságban van elhelyezkedve, horizontálisan középen és jobbra elcsúszott, formáját tekintve egyenes, vagy homorú, irányát tekintve lefelé tartó, a nyomaték kevésbé erős, mint a törzsvonal esetében.
Az ékezetek alakja általában domború, vertikálisan változó elhelyezkedésű, horizontálisan középen található, mérete normál, iránytartása függőleges, a nyomaték szintén változó.
Az átlagos dőlésszög 81 o, mértéke normál. Az ingadozás19 o, a kötésmód legtöbbször árkádos. A javítások során áthúzás, ráírás, és satírozás is előfordul. Az írásnyomásra közepes nyomaték és mázolt vonalak jellemzőek. Az írás nagy produktív sebességű és kis abszolút sebességű, közepesen kötött írás, ahol középzóna dominancia figyelhető meg.

II/2/5. A tanulási zavarokkal küzdő gyermek kézírásának grafológiai jellemzése:


A kiskorú viselkedése visszafogott, gátolt és távolságtartó. Az én-hez való viszonyában csökkent én-határ figyelhető meg. Önbizalma - a kishitűsége miatt - könnyen megingatható. Az értéktelenség érzete belső bizonytalanságot eredményezett a tanulási zavarokkal küzdő gyermek személyiségében.

Külső kontrollos alkat, aki megfelelő mértékű önállósággal rendelkezik. Az átlagtól eltérő fejlődésmenetű gyermekek számára az erkölcsi normák mentén szerveződő autonóm magatartást megszilárdító célirányos fejlesztéssel lehet elérni, hogy a valóságos szükségleteinek a kielégítésére törekedjen.

Kapcsolatainak kialakításában nehézkes. Esetenként elhatárolódik a szociális szférától, más alkalmakkor tolakodó a viselkedése.
Szociabilitásában befelé fordulás, nehézkes kommunkáció mutatható ki. A mindennapok tapasztalatai és élményei fontosak a számára.
Amennyiben pozitív élethelyzeteket élhet át, akkor a megtapasztalt személyes élmények csökkenthetik a kapcsolati elakadását.

Érzelmi életében a türelmetlenség, a korlátok szétfeszítése és a sodorhatóság jelenti a legnagyobb gondot. Alaphangulatára a kedvetlenség és a nyugtalanság jellemző. Az emocionális viszonyulásaiban is kimutatható a gátlásosság.
Stabilitás és biztonságigény is megfigyelhető a kézírásában, így van esélye arra, hogy megfelelő kontroll mellett megtanulja az indulatjellegű megnyilvánulásainak a kezelését.

Mentális tulajdonságaira a változó figyelemkoncentráció, a leegyszerűsített és nehezen befolyásolható gondolkodás a jellemző.
Strukturáló képessége és gondolati produktivitása alacsony szintű.
Dinamikus előrehaladás is kimutatható az írásában, ezáltal a gondolati produktivitása és a problémamegoldó képessége fejleszthető.

Életvitelében energiavesztés, fáradékonyság figyelhető meg. Energiáit elpazarolja, kapkodás és sodorhatóság jellemzi.
Csekély az energiakészlete, könnyen befolyásolható, mert a személyiségében nincsenek erőteljes hajtóerők.
Esetenként kiegyensúlyozott a viselkedése, így elsajátíthatja az energiák egyenletesebb felhasználását.

Szerény tevékenységi igénnyel rendelkezik. Munkatevékenysége során változó figyelem, tervezési és szervezési problémák és ütemezési nehézségek jellemzik.
Gyenge ítéletalkotása miatt a célját gyorsan feladja. Iskolai motivációja rendkívül alacsony szintű. Nagy távú tervek gyenge megvalósítása jellemző a feladatvégzésére.
Szerény, de ugyanakkor biztos tevékenységi igénye van.
Abban az esetben, ha az egyszerűbb iskolai feladatok során megtapasztalhatja a siker érzését, akkor képes lehet javítani a tanulmányi eredményein.

Teljesítményhelyzetekben szorongó és kudarckerülő a viselkedése. Motivációiban mérsékelt becsvágy és lassú személyes tempó mutatható ki. Kényelemszeretete miatt feladatvégzése alacsony színvonalú.
Lényegre törően is tud viselkedni, így az önmegvalósítási igényét lehet fejleszteni.

A múltbéli rossz élményei, és tapasztalatai hatására, valamint a neveltetési hibák következtében elfojtja az ösztöntörekvéseit.
Személyiségében az ösztön-én és a gyakorlati élet nincs megfelelő módon kapcsolatban. Biológiai élményeit nem tudja megélni az ösztönös és spontán viselkedése miatt.
Élménykészsége alapján – célirányos fejlesztéssel – meg lehet tanítani arra, hogy az ösztönvilágának a késztetéseit a valós világhoz igazítsa.
Összességében megállapítható, hogy a tanulási zavarokkal küzdő gyermek személyiségében a legnagyobb nehézséget az érzelmi állandóság hiánya jelentette. Személyiségfejlesztése során az önismereti tudatosságot megalapozó pedagógiai és mentálhigiénés eljárásmódokkal lehet nevelési többletet biztosítani.
Kiemelten fontos feladat az önbizalmának megerősítése, az ösztönkésztetések szabályozásának az elsajátítása és az érzelmi életének a stabilizálása. A kompenzáló támasznyújtással a szociokulturális hatásrendszer hiányosságait lehet kiegyenlíteni. Az elhelyezést kiváltó okok megértése és a kapcsolati elkadásainak a feldolgozása, valamint az izolációs tendenciáinak a csökkentése segítséget nyújthat a szabálymegtartó viselkedés elsajátítására, és az iskolai teljesítmény növelésére.

II/3. A normaszegő és kriminogén ártalmaknak kitett fiatal kézírása:

II/3/1. A normaszegő magatartás összetevői:

A normaszegő magatartás hátterében leggyakrabban alacsony frusztrációs tolerancia, a társadalmi hagyományt nem tisztelő életvitel, gyenge és károsodott idegrendszer, és a bűntudat hiánya áll.
A gyermekkori alkalmazkodási nehézségek, és az érzelmi kielégítetlenségek előidézhetik a későbbi életkorokban az antiszociális magatartást.
A viselkedészavarok kialakulásában a negatív értékeket képviselő mikrokörnyezetnek kiemelt szerep jut. A társadalmi tanulási folyamatban a fiatal egyrészt nem sajátítja el a szabálykövető viselkedést, másrészt - a felnőttek kontrollja nélkül kialakult - mentális indítékai a deviáns közösség tagjainak az elismeréséből és az ebből származó önértékelésből erednek.
A kedvezőtlen környezeti hatások problémás szocializációt indukálnak. A társas érintkezés interakcióiban az egyén a társadalmi értékeket tagadó közösség normáinak akar megfelelni. A korosztályi csoport hátrányos befolyása a fejlődésben lévő fiatal személyiségére a legjelentősebb hatású szocializációs tényező.
A szociálisan elfogadhatatlan magatartást tovább gyengítik a szűkebb társadalmi környezet identifikációs negatív élményei, és előnytelen szerepmintái.
A normaszegő magatartás mögött felfedezhetőek a kora gyermekkorban elszenvedett érzelmi defektusok, amelyek a kötődéshiányából adódóan lelki sérülést okoznak: szorongás, hangulati labilitás, kudarc-beállítottság és alacsony realitásérzék. A fiatal az érzelmi hiány kompenzálására keresi az izgalmi helyzeteket, és cselekedeteit gyakran az emocionális frusztráció táplálja.
Összegezve megállapítható, hogy a kriminogén ártalmaknak kitett fiatal személyisége a szocializációs folyamatok során torzulást szenved és elmarad a társadalmilag elfogadott szinttől.

II/3/2. Hipotézis:

A gyermekvédelem szakellátó rendszerébe beutaltak egy 14 éves fiatalembert bűncselekmények elkövetése és felelőtlen életvitele miatt. A kiskorú célirányos mentális segítségnyújtásának megtervezésével kapcsolatban arra kerestem választ, hogy melyek azok a tulajdonságai, amelyek miatt nem képes a szabályokat betartani.

II/3/3. Előzmény:

14 éves, jobb kezes fiú, szemüveget nem visel, és Magyarországon tanult írni.
A kiskorú élettörténetében veszteségélmény sorozatot találunk: 6 éves korában veseműtéten esett át, és az egyik veséjét kivették. 10 éves volt, amikor az édesanyja elhunyt, és rá egy évre, 11 éves korában az édesapja halt meg.
Négy testvérével együtt az anyai nagymamája vállalta a nevelésüket. Szülei halála nagyon megviselte őt, különösen az édesapja elvesztésén nem tudta túltenni magát. Fiatal életkorából adódóan nem rendelkezett a megfelelő képességekkel a stressz kezelésére. A gyászreakció hatására felfokozott izgalmi állapot jelentkezett nála, és az elhúzódó fájdalom a fejlődő személyiségét károsította. A hiányos absztraháló készsége, valamint az alacsony frusztrációs toleranciája miatt lelki fejlődésében megrekedt, és ingerlékennyé vált.
A környezete tagjaival egyre nehezebben létesített kapcsolatot, gyanakvóvá és bizalmatlanná vált a viselkedése. Testvéreivel folyamatosan rivalizált, ami a kapcsolatuk megromlásához vezetett, és csak a nagymamája jelentette a számára az egyetlen érzelmi köteléket.
12 éves korában további problémák jelentek meg a viselkedésében, elmagányosodott, és a nagymamájával is megromlott a viszonya. Az érzelmileg bizonytalan életszakaszban a környékbeli bűnöző életvitelű fiatalokkal kezdett barátkozni, és a felelőtlen magatartású társai váltak a legfontosabb tényezővé az életében.
Befolyásolhatóságából adódóan - fenntartások nélkül - átvette a bűnözői életfelfogást és követte a csoport normáit: pénzt lopott, csavargott, tanulmányi kötelezettségeit elhanyagolta.
Nagymamája miután észlelte a negatív változásokat a nevelési tanácsadó munkatársaitól kért segítséget. 13 éves korában a gyámhivatal elrendelte a védelembe vételét és az alapellátás keretén belüli gondozását.
Magatartásában rövid ideig pozitív változás állt be, majd a nyári szünetben újra folytatódtak a problémák. A felelőtlen megnyilvánulásai miatt nagymamájával és testvéreivel a kapcsolata egyre rosszabbá vált. Viselkedését nehezen tudta kontrollálni, megszokottá váltak a családon belül az indulati jellegű cselekményei.
Ezt követően mind a fiatalember, mind a nagymamája és a testvérei közösen kérték a gyermekvédelmi szakellátásban történő elhelyezését.


II/3/4. A kézírás elemzéssel kapcsolatos megállapítások:

14 éves normaszegő fiú kézírása (részlet)

Az írástömb nagyméretű, jobb oldalon helyezkedik el. A bal margó, a jobb margó és a felső margó mérete kicsi, ugyanakkor az alsó margó mérete normál. A bal margó iránytartásában szélesedő, alakját tekintve egyenetlen. A jobb margó iránytartása szűkülő, formailag hullámos.
A megszólítás mérete normál, horizontálisan kismértékben balra elmozdult. Az aláírás mérete kicsi, horizontálisan baloldalon van elhelyezve, mérete megegyezik a szövegbetűkkel, megközelítően egyenes iránytartású és formai kivitelezésében olvasható.
A szövegtömbben belső tagolás van. A sortávolság mérete nagy, iránytartása ereszkedő, formája hullámos, a sorköz pozitív. A szavak alakisága egyenetlen, mérete nagy. Az elsődleges szélesség mérete normál, a másodlagos szélesség nagy. Az oválméret, a betűmagasság normál értékű. Az oválok kissé nyíltak, alakváltozásaiban csomósodás figyelhető meg, esetenként orsós, mellézárt, vagy horpadt. A felső zónás hurkok magassága és szélessége normál, felül, vagy alulkötöttek. Az alsó zónás hurkok magassága és szélessége normál, általában alulkötöttek, formaváltozása horgas. A kezdővonalak, és a végvonalak általában hiányoznak, vagy rövidek. Az áthúzások, és a „t” áthúzások hosszúsága normál, vertikálisan a sztenderdnek megfelelő magasságban van elhelyezkedve, horizontálisan középen és jobbra elcsúszott, formáját tekintve egyenes, vagy domború, irányát tekintve lefelé tartó, a nyomaték kevésbé erős, mint a törzsvonal esetében.
Az ékezetek alakja általában domború, vertikálisan változó elhelyezkedésű, jobbra elcsúszott, mérete normál, iránytartása függőleges, a nyomaték szintén változó.
Az átlagos dőlésszög 96,6 o, mértéke enyhén balra dőlt. Az ingadozás 27 o, a kötésmód legtöbbször szöges. A javítások során ráírás fordul elő.
Az írásnyomásra közepes nyomaték és mázolt vonalak jellemzőek. Az írás nagy produktív sebességű és kis abszolút sebességű, közepesen kötött írás, ahol felső zóna dominancia figyelhető meg.


II/3/5. A normaszegő és kriminogén ártalmaknak kitett fiatal kézírásának grafológiai jellemzése:

A kiskorú magatartásában önértékelési gondok és egocentrikusság figyelhető meg. Az én-hez való viszonyára a saját határainak a kiterjesztése a jellemző.
Az élet minden területén nagy térfoglalási igénnyel rendelkezik. Nehezített életszituációkban a probléma megoldása helyett, elmenekül a szorongató hatás elől. A normaszegő fiatal hajlamos az acting outra, és a lehetséges negatív következményeket figyelmen kívül hagyva impulzív módon viselkedik.
Belső kontrollos személy, de fontos számára a külvilág jelzése is. Személyiségében megfigyelhető, hogy kellő mértékben önálló a viselkedése. Pozitív fejlesztési hatások esetén képes lehet a külső benyomások felelősségteljesebben kezelésére.

Kapcsolataiban a bizonytalan beilleszkedés mellett, szociális határozatlanság is megfigyelhető. Emberi kapcsolatainak a kialakításában a pillanatnyi személyes érdekei a meghatározóak.
Szociabilitását elkülönülési hajlam, és a másoktól való távolságra törekvés jellemzi. A külvilág felé irányulása sok esetben nem őszinte, csak formális.
A szociális szféra fontos a számára, de nem rendelkezik kellő élettapasztalattal a negatív és a pozitív hatások szétválasztására.
Szociális nyitottsága alapján megtanulhatja az emberi kapcsolataiban a bizalomteli odafordulást.

Érzelmi életében türelmetlenség, bizonytalanság és elégedetlenség figyelhető meg. A nyugtalansága miatt általában kiszámíthatatlan a viselkedése.
Érzelmileg és hangulatilag labilis. Gyakran gyötri a kilátástalanság érzése, és ilyenkor csak a negatív élményeket éli meg. Túlérzékeny, szorongó és bizalmatlan, ami miatt sérülékeny a lelki megpróbáltatások alkalmával.

Megfelelő mértékű vitalitása van, így az emocionális hiányosságainak a csökkentéséhez - stabil érzelmi közeg esetében - rendelkezik elegendő tetterővel.

Mentális tulajdonságaira a változó figyelem, a komfortérzet hiánya jellemző. Általában kudarckerülő a viselkedése, és fél az elhatározásoktól. Döntési szituációkban mind a helyzetfelmérés, mind a helyzetelemzés nehézséget jelent a számára.
Gyors észjárása van, ahol együtt van a logikus és az analitikus gondolkodás is, ezáltal a kognitív folyamatai fejleszthetőek.

Energiáit elpazarolja, energiavesztés és a kezdeményezés hiánya jellemzi. Pesszimista hangulatain nehezen tud úrrá lenni, ilyenkor a rövidtávú jó energiagazdálkodás mellett kiszámíthatatlanság figyelhető meg nála.
Kézírásában a többletenergiára utaló jegyek is megtalálhatóak, így van esély arra, hogy elsajátíthassa a belső erőforrások megfelelő felhasználását.

Munkatevékenysége során tervezési és szervezési problémák, hanyagság és látszateredményre törekvés figyelhető meg.
Teljesítményhelyzetekben szorongó a viselkedése és nagyvonalú pazarlás jellemzi.
Siker és eredményorientált, ezáltal teljesítményvágya és tanulmányi eredménye - a megfelelő iskolai késztetés esetében - növelhető.

Motivációiban rámenősség, tolakodás és taktikázó viselkedés figyelhető meg. Az önmagával szemben támasztott igényszintre a kudarckerülés jellemző. Álmodozó fiatalember, aki hajlamos a meggondolatlan magatartásra. Viselkedésének hajtóerői között a konfliktuskeresés és az akaratvezéreltség a legjelentősebb.
Lényeglátása jó, így megtanulhatja a kellemetlen pszichikus feszültség csökkentésének az optimális módját.
A múltbéli rossz élményei, és tapasztalatai hatására, valamint a szocializációs hiányosságai következtében elfojtja az ösztöntörekvéseit.
Biológiai élményeit nem tudja jól megélni, mert személyiségében az ösztön-én és a gyakorlati élet nincs megfelelő módon kapcsolatban.
Realitásérzéke jól működik, ezáltal az autonóm cselekedetei növelhetőek, és képes lehet a saját viselkedéstendenciáinak az ellenőrzésére.
Összességében megállapítható, hogy a normaszegő és kriminogén ártalmaknak kitett fiatal érzelmileg kiegyensúlyozatlan viselkedésű. Hangulati labilitása miatt nem tanulta meg a negatív hatások optimális kezelését. A gyermekvédelem szakellátórendszerében megkülönböztetett figyelmet célszerű fordítani a személyiségállapotának a rendezésére: a döntéshozatali képességének a kialakítására, az érzelmi terhek könnyítésére, a közösségi szokásrendszerek és viselkedési minták elsajátítására. Mentálisan egészséges felnőtté csak abban az esetben válhat, ha személyesen megtapasztalja azt az élményét, hogy fontos valakinek. A mély emberi érzéseken alapuló törődés hozzájárulhat ahhoz, hogy teljesebb és örömtelibb gyermekkora legyen.

II/4. Az elhanyagolt és bántalmazott gyerek kézírása:

II/4/1. Az elhanyagolt és bántalmazott gyermek jellemzői:

Leggyakrabban a családi krízisek, az alacsony szocializációs szint, a szülők túlfeszített életvitele, a megélhetési nehézségek, a felnőttek inadekvát probléma-megoldó képessége, és az alkoholizmus generálják a bántalmazás folyamatát.
A bántalmazott gyermek nem tudja kontrollálni a fizikailag és érzelmileg egyaránt megterhelő szituációt, mivel a szülők bármikor bánthatják őt, és neki nincs lehetősége arra, hogy az inzultálást elkerülje, vagy megakadályozza.
A megaláztatások hatására folyamatosan az alkalmatlanság-érzését éli meg, amely a gyerek részéről a megterhelő környezeti hatásra adott speciális pszichofiziológiai válasz.
A bántalmazás hatására a gyermek az átélt negatív élményeit elfojtja és a fájdalmak elkerülése érdekében megpróbál minél hatékonyabban megfelelni a környezete által támasztott elvárásoknak. Az elfojtás során a nyomasztó kellemetlen érzések, a megterhelő érzelem- és gondolatkomplexumok kiszorulnak a tudatából.
Tünetek: a bántalmazott gyermek emocionális életében lelki zárlat alakul ki a pszichés sérülések következtében: negatív affektusok, érzelmi és hangulati labilitás, alacsony önértékelés, tehetetlenség, nyugtalanság, alvászavar, megszégyenülés, bizalomvesztés és a reménytelenség érzése. Súlyosabb esetben szuicid gondolatai is lehetnek.
Az elhanyagolás és a bántalmazás a hatásukat tekintve általában intenzív és hosszú távú.


II/4/2. Hipotézis:
A gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe beutaltak egy 12 éves kislányt, akit a szülei elhanyagoltak, és az édesapja rendszeresen fizikailag bántalmazott. A kislány személyre szabott egyéni fejlesztésének megtervezésével kapcsolatban arra kerestem választ, hogy mi okozza a beilleszkedési nehézségeit a közösségbe.

II/4/3. Előzmény:
12 éves, jobb kezes lány, szemüveget nem visel, és Magyarországon tanult írni.
A kislányt 1998-ban, ötéves korában, a fiútestvérével együtt a családgondozó helyzetértékelése alapján védelem alá helyezte a gyámhivatal.
A családgondozóval való együttműködése a szülőknek hullámzó volt, amikor alkoholos befolyásoltság alatt álltak, akkor elutasították a szakember segítségét.
A család rendszeresen megélhetési gondokkal küszködött. Mind az anya, mind az apa alkalmi munkát végzett. Mindkét szülő italozó életmódot folytatott, emiatt a gyerekeket elhanyagolták, gyakran ápolatlanok voltak, és több esetben éheztek. Az apa alkohol hatására agresszíven viselkedett, ilyenkor bántalmazta a gyerekeket.

2005. januárban az apa ittas állapotban késsel fenyegette meg a családját, és elzavarta a gyerekeket és az anyát otthonról.
Ezt követően a kiskorút tizenkét éves korában a fiútestvérével közösen beutalta az illetékes gyámhivatal a gyermekvédelem szakellátórendszerébe a szülők rendezetlen életvitele és az apa agresszív megnyilvánulásai miatt.
Az elszenvedett megaláztatások miatt neheztelt a szüleire, különösen az apjára, ugyanakkor igyekezett őket menteni is, így érzései ambivalensek voltak.
A kislány hatodik osztályos tanuló, akinek az iskolai motivációja átlagos szintű. Magányos, nehezen barátkozó. Az osztálytársaival való kapcsolata rossz, mivel a társai lenézik őt a nehéz anyagi körülményei miatt, és a közös játékokból rendszeresen elfelejtkeznek róla.
Vágyai hétköznapi dolgokra vonatkoznak: csokoládé, hajcsat, divatos ruha, rendszeres étkezés és tetvektől mentes élet.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés során nehezen találta meg a helyét a közösségben, különösen a kezdeti időszakban. Öccse viszonylatában „anya” szerepbe kényszerült, igyekezett segíteni őt a napi élettevékenység szinte valamennyi területén. Ez által az életkoránál lényegesen nagyobb felelősséget kellett vállalni. A teljesítménykényszer következtében kialakult szorongásos állapota még inkább akadályozta a harmonikus személyiségfejlődését.


II/4/4. A kézírás elemzéssel kapcsolatos megállapítások:


12 éves bántalmazott lány kézírása (részlet)

Az írástömb normál méretű, középen, kissé felfelé elcsúszva helyezkedik el. A bal margó, és a felső margó mérete kicsi, a jobb margó normál, és az alsó margó mérete nagy. A bal margó iránytartásában szűkülő, alakját tekintve egyenetlen. A jobb margó iránytartása szűkülő, formailag hullámos.
A megszólítás mérete kicsi, horizontálisan balra elmozdult. Az aláírás mérete kicsi, horizontálisan a jobb oldalon van elhelyezve, mérete megegyezik a szövegbetűkkel, domború iránytartású és formai kivitelezésében olvasható.
A szövegtömbben belső tagolás van. A sortávolság mérete nagy, iránytartása ereszkedő, formája domború és hullámos, a sorköz negatív.
A szavak alakisága egyenetlen, mérete nagy. Az elsődleges szélesség mérete normál, a másodlagos szélesség nagy.
Az oválméret, a betűmagasság normál értékű. Az oválok kissé nyíltak, alakváltozásaiban mellézárt.
A felső zónás hurkok magassága és szélessége normál, felül, vagy alulkötöttek. A „d” betű esetében plusz hurok is megjelenik. Az alsó zónás hurkok magassága és szélessége normál, általában felülkötöttek, formaváltozása horgas.
A kezdővonalak, és a végvonalak általában hiányoznak, vagy rövidek. Az áthúzások, és a „t” áthúzások hosszúsága normál, vertikálisan a sztenderdnek megfelelő magasságban van elhelyezkedve, horizontálisan középen, formáját tekintve egyenes, vagy domború, irányát tekintve lefelé tartó, a nyomaték kevésbé erős, mint a törzsvonal esetében.
Az ékezetek alakja általában egyenes, vertikálisan közel van a középső zónához, mérete normál, iránytartása függőleges, a nyomaték szintén változó.
Az átlagos dőlésszög 83,4 o, mértéke normál (fiziológiás dőlés). Az ingadozás 24 o, a kötésmód legtöbbször szöges, vagy árkádos. A javítások során áthúzás fordul elő. Az írásnyomásra közepes nyomaték és mázolt vonalak jellemzőek. Az írás kis produktív sebességű és kis abszolút sebességű, közepesen kötött írás, ahol alsó és felső zóna dominancia figyelhető meg.

II/4/5. Az elhanyagolt és bántalmazott gyerek kézírásának grafológiai jellemzése:


A bántalmazott kiskorú magatartásában távolságtartás, és önmagasztalási hajlam figyelhető meg. Az én-hez való viszonyára alacsony önértékelés, megingatható önbizalom jellemző.
Belső kontrollos személy, akinél kimutatható az autonómia igénye. Szociálisan határozatlan, ezért a segítő kapcsolatok során fontos a bizalalomteli odafordulás és a személyének szóló törődés.
Jól működő realitásérzéke van, így célirányos személyiségfejlesztéssel az önkontrollja fejleszthető.

Kapcsolataiban a beilleszkedési problémák mellett óvatosság, befelé élés és feszélyezettség is megfigyelhető. Emberi kapcsolataiban félénkség, szorongás és a kezdeményezés hiánya mutatható ki.
Szociabilitását támaszigény, nehézkes alkalmazkodás és bizalmatlanság jellemzi.
Szociálisan érzékeny kislány, akiben jelentős közlésvágy van. Amennyiben elsajátítja a hatékony kommunikációt, akkor eredményesebb lehet a kapcsolatainak a kialakításában.

Érzelmi életében nyugtalanság, visszafogottság, sodorhatóság és bizonytalanság figyelhető meg. Pesszimista hangulatain nehezen lesz úrrá, gyakran gyötri a kilátástalanság érzése.
Mértéktartás jellemzi, ezáltal érzelmi és hangulati labilitása fejleszthető.

Elméleti ismereteit változó módon tudja hasznosítani, mert átlátó és rendszerező gondolkodása hiányos. Mentális tulajdonságaira a változó figyelem, az én-kiindulású gondolkodás a jellemző.
Lényeglátása megfelelő szintű, értelmi képességeiben együtt van a logikus és az analitikus gondolkodásmód is, ezáltal a problémamegoldó képessége fejleszthető.

Energiáit elpazarolja, energiavesztés és visszafogott lendület jellemzi. A személyiségében nincsenek erőteljesebb hajtóerők, ezáltal könnyen befolyásolható.
Kézírásában ugyanakkor a többletenergiára utaló jegyek is megtalálhatóak, és rövidtávon képes a megfelelő energiagazdálkodásra.
Amennyiben megtanulja a belső erőforrásainak eredményes felhasználását, akkor egyenletesebb és hatékonyabb lesz a hosszú távon is az energiafelhasználása.
Munkatevékenysége során kapkodás, kiszámíthatatlanság, hajszoltság, egyenetlen figyelem, valamint cselekvési és előrehaladási fékezettség figyelhető meg.
Teljesítményhelyzetekben kudarckerülő a viselkedése és spontaneitás jellemzi. Tervezési és szervezési gondokkal küzd.
Dinamikus előrehaladása és önfejlesztési törekvései alapján kiegyensúlyozottabbá válhat az iskolai munkája.
Motivációiban mérsékelt eredmények, kényelemszeretet és csüggedésre való hajlam figyelhető meg. Az önmagával szemben támasztott igényszintre a kudarckerülés jellemző. A döntési helyzetektől fél, komfortérzete hiányos. Reális észjárása van, és azokban az élethelyzetekben, amelyekben másokon segíthet, rendelkezik megfelelő önbizalommal, ezáltal presztízs motívuma fejleszthető. Biológiai élményeit nehezebben tudja megélni, mert személyiségében az ösztön-én és a gyakorlati élet nincs megfelelő módon kapcsolatban. Viselkedésében gyakran tapasztalható feszültség, mert az adottságai és a vágyai nincsenek összhangban.
A múltbéli rossz élményei, és tapasztalatai hatására, valamint a szocializációs hiányosságai, és a neveltetési hibák következtében elfojtja az ösztöntörekvéseit.
Normakövető kislány, akinek a vitalitása megfelelő mértékű, ezáltal megtanulhatja a viselkedéstendenciáinak az optimális szintű ellenőrzését.
Összességében megállapítható, hogy a bántalmazás és az elhanyagolás következtében nehéz körülmények között nevelkedett. Jelentős elakadások vannak a személyiségében: biztonságvesztés, rendszertelen életritmus, identitászavar és szociális stigma. Mindezek megnehezítik a közösségben történő beilleszkedését. Viselkedésében visszafogottá, bizalmatlanná és távolságtartóvá vált. Érzelmi és hangulati hullámzásain nehezen tud úrrá lenni, mindez az önértékelésének a megrendüléséhez vezetett.
Ugyanakkor rendelkezik a teherbíró személyiség tulajdonságainak az alapjaival: jól működő realitásérzék, mértéktartás, lényeglátás, önfejlesztési törekvések, normakövetés. Ezeknek a jellemvonásoknak a célirányos fejlesztésével képes lehet megtanulni mindazokat a viselkedési mintákat, amelyek alapján személyisége kiegyensúlyozottabbá válhat. Megkülönböztetett figyelmet igényel a frusztráció-tolerancia, a társkapcsolati viselkedésmódok adekvátsága, valamint az alkalmazkodás és az önállóságra törekvés arányos egyensúlyának az elsajátítása.

II/5. Szuicid késztetésű fiatal kézírása:


II/5/1. A szuicid késztetések és az önsors rontó tendenciák pszichodinamikája:
A szuicid jellegű cselekmény komplex lelki folyamat, melynek során jól körvonalazhatóak mindazok a tényezők, amelyek fennállása esetén az öngyilkosság esélye jelentősen megnőhet.
Az önsors rontó magatartás hátterében általában a társas élet általános szabályainak ismerethiánya áll. A lelki egyensúlyvesztés során az egyén az agresszív jellegű megnyilvánulásait a külvilág irányába elfolytja és a saját személye felé fordítja. Az öndestruktív viselkedésre való hajlamot a szociális támogatórendszer hiánya felerősíti.
Ha egy gyermeknek a szocializációs folyamatok során nem volt lehetősége elsajátítania a különféle konfliktus-megoldási szisztémákat, akkor fiatal felnőttként hajlamos lesz arra, hogy az érzelmileg megterhelő élethelyzetekben az inadekvát probléma-, illetve konfliktusmegoldást válassza.
A negatív és nem megfelelően kontrollált események megakadályozzák a hatékony megküzdési mechanizmusok beindulását és működését.
Az öngyilkossági rizikófaktorok előrejelző értéke különböző mértékű lehet. A szuicidiumra készülő személyt a cselekménye elkövetése előtt leggyakrabban mentális és tudati beszűkülés, érdektelenség, gátolt gondolkodás, súlyos szorongás, lehangoltság, apátia, regresszív viselkedés, valamint alkoholizmus vagy drog-történet jellemzi.
Az öngyilkossági kockázat azoknál a serdülőknél a legnagyobb, akiknek a viselkedéstörténete impulzív jegyeket, vagy bizarr vonásokat tartalmaz.

II/5/2. Hipotézis:

A gyermekvédelem szakellátó rendszerébe nevelkedő 16 éves fiatalembernek az elhelyezése idején több esetben is szükségessé vált a gondozási helyének a megváltoztatása az antiszociális magatartása és a rendszeresen visszatérő szuicid késztetése miatt.
A kiskorú célirányos mentális segítségnyújtásának megtervezésével kapcsolatban arra kerestem választ, hogy mitől vált túlérzékennyé, és milyen lelki tényezők okozhatták az öngyilkossági problémáit.

II/5/3. Előzmény:

16 éves, jobb kezes fiú, szemüveget nem visel, és Magyarországon tanult írni. Az önéletrajz elkészítése alkalmával nyugtatót fogyasztott.
Édesanyja előző házasságából két lány gyermek született, akik már nagykorúak.

A válást követően az anya új házasságot kötött, ebből a kapcsolatból további két gyermek, egy fiú és egy lány született. Az apa garázda életvitele miatt szabadságvesztés büntetést töltött, majd kiszabadulása után tovább folytatta az agresszív és alkoholista életmódját.
A kisfiút 10 éves korában egy alkalommal olyan súlyosan bántalmazta, hogy 2 hétig kórházban kellett ápolni. Az apa a gyermeke bántalmazásáért ismét börtönbe került. A szülők ezt követően elváltak.
Az anya – miután egyedül maradt – egyre nagyobb mértékben fogyasztott alkoholt, és élethelyzete labilissá vált. A rendszeres munkavégzéssel felhagyott és alkalmi munkákból tartotta el magát és gyermekeit.

11 éves volt, amikor az anyjuk a húgával együtt levitte őket a közeli folyóhoz, hogy a gyerekeivel együtt öngyilkosságot kövessen el. Útközben a kisfiúnak sikerült megszöknie és értesítette a rendőrséget, akik a cselekmény elkövetését megakadályozták. A húgával együtt ekkor kerültek a gyermekvédelem szakellátó rendszerébe.
Az átélt traumatikus élmények következtében 11 éves korától kezdődően rendszeresen pszichiátriai ellátásra szorult a negatív önértékelése és a szorongása miatt. A pszichoterápia mellett a depressziós tünetek enyhítése érdekében gyógyszeres ellátást is kapott. A pszichiátriai kezelések kezdetben eredményesek voltak, majd a serdülőkor előrehaladtával az együttműködése csökkent, elutasította a segítséget, és személyiségében felerősödtek a negatív vonások.

Szabályszegő magatartása miatt speciális gyermekvédelmi ellátására került sor, amely szintén eredménytelen maradt a sorozatos engedélynélküli távolmaradásai következtében. A közösségben manipulatív és provokatív magatartást tanúsított és igyekezett domináns szerepet betölteni. Több alkalommal követett el bűncselekményeket: mobil telefon eltulajdonítása, gépjárművek feltörése.
Gyakran beszélt arról, hogy ürességet érez, életét céltalannak tartja, és a halál gondolata foglalkoztatja. Sorsával kapcsolatban közömbössé vált, és nem voltak reális tervei a jövőjére vonatkozóan. A felhalmozódott erős feszültségeit szándékos egészségkárosítással (falcolással) igyekezett csökkenteni.

II/5/4. A kézírás elemzéssel kapcsolatos megállapítások:

16 éves szuicid késztetésű fiú kézírása (részlet)

Az írástömb kisméretű, középen fent helyezkedik el. A bal margó, és a felső margó mérete kicsi, a jobb margó és a felső margó mérete nagy. A bal margó iránytartásában szűkülő, alakját tekintve hullámos. A jobb margó iránytartása egyenes, formailag hullámos.
A megszólítás mérete nagy, horizontálisan balra elmozdult. Az aláírás mérete nagy, horizontálisan a baloldalon van elhelyezve, mérete a szövegbetűknél kicsit nagyobb, megközelítően egyenes iránytartású és formai kivitelezésében olvasható.
A szövegtömbben belső tagolás van. A sortávolság mérete nagy, iránytartása emelkedő, formája domború, a sorköz negatív. A szavak alakisága egyenetlen, mérete normál. Az elsődleges, és a másodlagos szélesség mérete normál.

Az oválméret és a betűmagasság normál méretű. Az oválok kissé nyíltak, alakváltozásaiban csomósodó, orsós, mellézárt és horpadt.
A felső zónás hurkok magassága és szélessége normál, felül, vagy alulkötöttek. Az alsó zónás hurkok magassága és szélessége normál, általában alulkötöttek, formaváltozása horgas.
A kezdővonalak, és a végvonalak általában hiányoznak, vagy rövidek. Az áthúzások, és a „t” áthúzások hosszúsága normál, vertikálisan a sztenderdnek megfelelő magasságban van elhelyezkedve, horizontálisan középen, formáját tekintve egyenes, vagy domború, irányát tekintve lefelé tartó, a nyomaték kevésbé erős, mint a törzsvonal esetében. A felső zónában horoggal indul.
Az ékezetek alakja általában egyenes, vertikális helyzete változó, mérete normál és hosszú, iránytartása függőleges, a nyomaték szintén változó.
Az átlagos dőlésszög 75 o, enyhe mértékben jobbra dőlt. Az ingadozás 20 o, a kötésmód legtöbbször fonalas. A javítások során áthúzás, ráírás és satírozás is előfordul. Az írásnyomásra közepes nyomaték és mázolt vonalak jellemzőek. Az írás nagy produktív sebességű és kis abszolút sebességű, közepesen kötött írás, ahol alsó zóna dominancia figyelhető meg.

II/5/5. A szuicid késztetésű és önsors rontó gyerek kézírásának grafológiai jellemzése:


A szuicid késztetésű fiatal viselkedésében a passzivitás és autonómia igény figyelhető meg. Az én-hez való viszonyára a csökkent én-határ jellemző.
Önértékelése könnyen megingatható, pszichés betegsége miatt gátolt. Általában visszafogott, és távolságtartó.
A szuverenitása mellett önállótlanság is tapasztalható a magatartásában.
Az érzelmileg kevésbé megterhelő élethelyzetekben képes megfelelő szintű kontrollra és kezelni tudja a felmerült problémákat, önbizalma fejleszthető.

Kapcsolataiban a beilleszkedési problémák mellett bizalmatlanság tapasztalható. Szociálisan határozatlan, szociabilitását nehezíti a kapcsolatteremtési és kapcsolattartási problémája, valamint a nehézkes kommunikációja. Az interperszonális képességei fejlesztésre szorulnak, különösen a megbízhatatlansága következtében.
Szociálisan érzékeny, így elsajátíthatja a figyelmesebb és tapintatosabb viselkedést.

Érzelmi életében instabilitás, érzékenység, bizonytalanság tapasztalható. A megbillenő harmónia és a türelmetlenség következtében kiszámíthatatlan az emocionális élete.
A hiányzó komfortérzete és az érzelmi labilitása nagymértékben befolyásolja, hogy kiegyensúlyozatlan az életvitele.
Lelkesedése megfelelő szintű, képes a számára szimpatikus dolgok és személyek irányában érzelmileg elköteleződni.
Mentális tulajdonságaira a döntési bizonytalanság és az én-kiindulású gondolkodás a jellemző. Hajlamos a kapkodásra. Az átlátó és a rendszerező gondolkodásmódja alacsony szintű.
A kognitív folyamatainak a fejlesztéséhez kiinduló alap lehet a lényegre törő viselkedése.

Energiáit elpazarolja, kapkodás és sodorhatóság jellemzi. Visszafogott az energia felhasználása. Mind a kitartáshiány, mind az előrehaladás fékezettsége kimutatható az életvitelében.
Kellő mértékű ambícióval rendelkezik, pozitív hatásrendszerben képes lehet erőforrásait optimálisabb mértékben és módon felhasználni.

Munkatevékenysége során ingadozó figyelem, tervezési és szervezési problémák és ütemezési nehézségek figyelhető meg nála. Teljesítményhelyzetekben szorongó a viselkedése. Nagy távú tervek gyenge megvalósítása jellemző a feladatvégzésére.
Szerény, de ugyanakkor biztos tevékenységi igénye van. A napi életgyakorlatok során fontos, hogy az érdeklődésének megfelelő sikerélmények érjék.
Teljesítményhelyzetekben szorongó a viselkedése, gyengébb szelektálás és csüggedésre való hajlam jellemzi. Motivációiban mérsékelt ambíció és lassú személyes tempó mutatható ki.
Arányérzéke és formaérzéke megfelelő szintű, amennyiben képes lesz tartós és megfelelő intenzitású figyelemre, akkor eredményesebbé válhat a feladatvégzése.

Személyiségében az ösztön-én és a gyakorlati élet nincs megfelelő módon kapcsolatban. A múltbéli rossz élményei, és tapasztalatai hatására, valamint a szocializációs hiányosságai következtében elfojtja az ösztöntörekvéseit. Biológiai élményeit nem tudja megélni az ösztönös és spontán viselkedése miatt.
Élménykészsége és a pozitív környezeti hatások alapján fogékonnyá lehet tenni a rugalmasabban és kontrolálltabb viselkedésre.

Összességében megállapítható, hogy a szuicid késztetésű fiatal neveltetésbeli hiányosságai, pszichés problémája és a minimális együttműködésre való hajlama fokozott veszélyforrásként jelentkezik az életvitelében. A döntésképes és felelősségvállaló személyiség kialakítása érdekében célszerű előtérbe helyezni az egyéni képességek intenzív fejlesztését biztosító módszereket. Kiemelten fontos, hogy a traumatizált fiatalember adaptációs készségei javuljanak és elérje a mentális normalitás szintjét. Az empatikus légkörű személyes kapcsolatok során fejleszteni lehet a kommunikációs technikáit és a kapcsolatkészségét. A gyermekvédelem szakellátó rendszerében a napi életgyakorlatok begyakorlásával el lehet érni, hogy megszilárduljon a szabálykövető viselkedése. Amennyiben sikerül optimális mértékben megvalósítani az önmegvalósításának a kibontakozását, akkor a komfortérzete is javulni fog, és a létrejött emocionális kapcsolat intenzitásában és mélységében megközelítheti azt a szintet, amely a társadalmi normák és értékek interiorizációjának valódi alapjává válhat.

III/. Összefoglalás:

A különböző problémaprofillal rendelkező gyerekek kézírásának elemzésével lehetőség volt rálátni a személyiségműködés mentálhigiénés károsodásaira, és megtervezni a fejlesztés lehetőségeit. A tanulmány alapján megállapítható, hogy az alacsony szocializációs szinttel rendelkező gyerekek viselkedésében jelentős az értékbizonytalanság, a neurotikus eredetű panasz, a társtalanság, az alacsony munkateljesítmény, a hangulati és érzelmi labilitás, valamint az örömszerzésre és örömátélésre való képtelenség megjelenése, melyet a kézírások vizsgálatai is alátámasztottak.
A problémaprofilok grafológiai elemzése segítséget nyújthat a normakövető magatartást megalapozó, és a visszailleszkedést hatékonyan megvalósító neveléstervezéshez. A negatív magatartás motívumainak és hátterének a feltárása érdekében a grafológiai jellemzésben foglaltakat kiegészítettem a gyerekek életútjának elemzésével is.

A szenvedélybetegség esetében az írásjegyek vizsgálata során megállapítható volt, hogy a múltbeli sérelmek a személyiségfejlődésében jelentős elakadást generáltak: önbizalomhiány, szorongás, elpazarolt energiafelhasználás, makacsság, sodorhatóság, bizonytalanság és gyenge ítéletalkotás.

Az életút elemzése lehetővé tette a családi háttér feltárását. A szétesett család légköre erőteljesen kihatott a gyermek személyiségszerveződésére. A hiányzó apa modell jelentősen befolyásolta a szabálymegtartó viselkedését, és a leválás okozta trauma a felnőtt világ iránti bizalmatlanságában nyilvánult meg.
A rossz élmények, és tapasztalatok hatására elfojtotta az ösztöntörekvéseit, gyakran nyugtalan és türelmetlen volt a viselkedése, ilyenkor folyamatosan megismételte a káros következményekkel járó viselkedésformáit, és a szorongáscsökkentést a töltőgáz belégzésével érte el.

A regressziós helyzetbe került gyermek esetében a kézírásának az elemzése rámutatott a személyiségének pozitív vonásaira is: megfelelő szintű realitás érzék, jó kontaktuskészség, rugalmas szempontváltás, energikus lendület, céltudatosság, fejlett gyakorlati érzék és optimális mértékű élménykészség.
A feltárt egészséges én-részek alapján a gyermekvédelmi gondoskodás során célirányosan lehet fejleszteni az önelfogadását, a kapcsolati elakadását és az érzelmi labilitását.
A progresszív minták gyakorlásával csökkenthető a deviancia-változók aránya a személyiségében, és a belső erőforrásainak az eredményes felhasználásával megtanulhatja a külső ingerek megfelelő szintű szűrését. A tanulási zavarokkal küzdő fiatal kézírásának az elemzése feltárta azokat a személyiségvonásokat, amelyek az alacsony iskolai motivációját eredményezték: gátoltság, csökkent én-határ, megingatható önbizalom, belső bizonytalanság, sodorhatóság, szerény tevékenységi igény, alacsony strukturáló képesség, teljesítményszorongás, kudarckerülés, labilis kapcsolattartás és nehézkes kommunikáció.
A grafológiai vizsgálat során megállapítást nyert, hogy gyenge az ítéletalkotó képessége, és alacsony a figyelemkoncentrációja, ezért a felzárkóztatást időben kell elkezdeni, hogy a tanulmányi lemaradása ne érje el a pótolhatatlanság mértékét.

Az életút elemzésével magyarázatot lehet kapni a szociális problémáira, amelynek a hátterében a szüleivel való megromlott kapcsolata állt.
A családi szocializáció során nélkülözte a megfelelő intim szférát. Az édesanya depressziós betegsége következtében hangulati minőségében kiegyensúlyozatlan családban nevelkedett, ahol egyik nap a befolyásolhatatlan kétségbeesést és az öngyűlöletet tapasztalta, a másik nap a sírógörcsöket és a letargiát.
A kiskorú életében, a serdülőkori válságot tovább mélyítette az érzelmi és hangulati labilitás. A korábban örömet jelentő elfoglaltságok iránt lecsökkent az érdeklődése, és az internet kávézókban a számítógépes játékok világában keresett menedéket. A megélt öröm egyrészt csökkentette a feszültségeit, másrészt újabb élményszükségletet hívott elő. A játékgépezéshez szükséges pénzt bűncselekmények elkövetésével szerezte meg.
Időközben az édesapa mozgáskorlátozottá vált, ami az apa által képviselt modellképben okozott törést. A családban tapasztalt nehézségek elmélyítették az identitás válságát, és kedvezőtlen irányba befolyásolták a magatartását.

A kézírás elemzése során sikerült feltárni a pozitív személyiségvonásait is: biztonságigény, dinamikus előrehaladás, lényegre törő viselkedés, élménykészség, és szerény, de ugyanakkor biztos tevékenységi igény.

A gyermekvédelmi gondoskodás során az elhelyezést kiváltó okok megértése, a családi problémák feldolgozása, valamint a reális önismeret megalapozása segítséget nyújthat a pszichológiai hátrányainak a minimalizálására, és az iskolai teljesítményének a növelésére.
A normaszegő és kriminogén viselkedésű fiatal esetében az írásjegyek elemzése rámutatott azokra a tulajdonságokra, amelyek miatt nem volt képes betartani a szabályokat: önértékelési gondok, egocentrikusság, bizonytalan beilleszkedés, a kezdeményezés hiánya, túlérzékenység, szociális határozatlanság, szorongás, meggondolatlan viselkedés, bizalmatlanság, érzelmi és hangulati labilitás.
Az életút vizsgálata feltárta azokat a szocializációs hiányosságokat, amelyek az érzelmi kiegyensúlyozatlanságot, és a hiányos szerepmintákat okozta. Az átélt negatív élmények: a veseműtét, a szülők az elveszítése, a testvéreivel való állandó rivalizálás intenzív szomorúságot és ingerlékenységet idézett elő a magatartásában. A nagymama túlvédő magatartása nem készítette fel a negatív hatások optimális kezelésére. A bűnelkövető fiatalokhoz való csapódása a „valahova tartozás” érzésének pszichológiai szükségletből fakadt. A fiatal nehezen alkalmazkodott a frusztrált helyzetekhez, és a felelősségtudatának csökkenésével egyenes arányban növekedett a bűncselekményeinek a száma. A külvilág hiányzó kontrollja személyiségromlást eredményezett a viselkedésében.
A grafológiai elemzés rámutatott a pozitív személyiségvonásaira is: kellő mértékű önállóság, szociális nyitottság, megfelelő mértékű vitalitás, gyors észjárás, jó lényeglátás, megfelelően működő realitásérzék, siker- és eredményorientáltság.

A gyermekvédelmi gondoskodás során a megfelelő intim szféra biztosításával, az identitászavarának minimalizálásával, a dependens helyzet csökkentésével és a személyes függetlenség hatékony fejlesztésével el lehet érni, hogy a szabálykövető magatartása a belátásán alapuljon.

A bántalmazott és elhanyagolt kislány kézírás vizsgálata feltárta azokat a tulajdonságokat, amelyek a beilleszkedési nehézségeket okozták: távolságtartás, alacsony önértékelés, megingatható önbizalom, határozatlanság, óvatosság, befelé élés, visszafogottság, sodorhatóság, feszélyezettség, félénkség, szorongás, nehézkes alkalmazkodás és bizalmatlanság.
Az életút elemzése magyarázatot adott a lelki zárlatára. Szegényes körülmények között nevelkedett a testvérével együtt. Szülei gyakran italoztak, és mindkét gyermeküket elhanyagolták, akik éheztek és ápolatlanok voltak. Ital hatására az apja bántalmazta a családtagjait, leggyakrabban a lányát. Az elszenvedett fizikai bántalmazások és pszichés sérülések jelentős elakadásokat okoztak a személyiségében, amelyek megnehezítették a közösségben történő beilleszkedését. A múltbéli rossz élményei, és tapasztalatai hatására, valamint a szocializációs hiányosságai, és a neveltetési hibák következtében bizalomvesztés alakult ki nála. A traumatikus élmények alvászavart okoztak a kislány életében, ezáltal napközben még nyugtalanabb volt a viselkedése, amely szomatikus tünetekben is megjelent. Gyakran panaszkodott fejfájásra, melynek a szervi eredetét a kórházi kivizsgálásai nem tárták fel.
Magatartásában visszafogottá, és távolságtartóvá vált. Érzelmi és hangulati hullámzásai alacsony önértékeléshez vezettek.

A grafológiai elemzés rámutatott a pozitív tulajdonságaira: autonómia igény, jól működő realitásérzék, szociális érzékenység, mértéktartás, lényeglátás, többletenergia, dinamikus előrehaladás, önfejlesztési törekvések, reális gondolkodás, normakövetés, és megfelelő mértékű vitalitás.

A gyermekvédelmi gondoskodás során a pszichofizikai közérzetének a növelésével, az autonómia kiépítésével és az egzisztenciális veszteségek feldolgozásával elérhető a kapcsolatteremtő képességének a növelése.
A szociális szerepek elsajátítása nemcsak a stressz és a megterhelő élethelyzetek elviselésekor, hanem a viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott életszakaszokban is fontosak. A személyes felelősség tudatának fejlesztése lehetővé teszi, hogy ne csak passzív alanya legyen a gondoskodásnak, hanem aktív résztvevőjévé váljon.

A szuicid késztetésű és önsors rontó életvitelű fiatal kézírását vizsgálva kimutatható volt a megzavart személyiségfejlődése, amely a túlérzékenységét okozta: megingatható önbizalom, kapcsolattartási probléma, nehézkes kommunikáció, önállótlanság, teljesítményhelyzetekben szorongás, lassú személyes tempó, határozatlanság, megbízhatatlanság, döntési bizonytalanság, alacsony szintű átlátó és rendszerező gondolkodás.

Az életútját áttekintve megállapítható volt, hogy a szociális szférától való elhatárolódásának a hátterében az elutasító szülői attitűd áll. A familiáris nehézségek problémás szocializációt generáltak. A külső megrázkódtatások következtében, és a mindennapi életben jelentkező nehézségek frusztratív hatására a belső pszichikus világában felerősödtek az önsors rontó tendenciák.
A szocializációs hiányosságok következtében elfojtotta az ösztöntörekvéseit. A fiatalra kedvezőtlen én-kép és tartós önleértékelés volt jellemző, ami a szuicid jellegű magatartáshoz vezetett el. A mentális egyensúlyvesztés hatására az életvitelében lelki zárlatot alakult ki. Személyiségfejlődésében elakadt, és az érzelmi élete nem fejlődött ki az optimális mértékben, mindezt fokozták a hangulati ingadozásai.
A korai labilis és kiszámíthatatlan kötődési minta, az elszenvedett testi és lelki bántalmazások az érzelmi élet zavarát okozták, és a mély emberi érzéseket nélkülöző szülői hatásrendszer személyiségrombolást eredményezett.
A szociális támogatórendszer hiánya felerősítette az öndestruktív viselkedésre való hajlamát.

A grafológiai vizsgálata feltárta a személyiségfejlesztés alapjául szolgáló tulajdonságait: szociális érzékenység, lelkesedés, lényegre törő viselkedés, kellő mértékű ambíció, élménykészség, és megfelelő szintű arányérzék.

A gyermekvédelmi gondoskodás során az adaptációs készségeit a közösségi szokásrendszerek, és viselkedésminták elsajátításának mértékében lehet fejleszteni. A rugalmatlan és merev viselkedésjegyeinek a leépítése egészségesebb én-struktúrát eredményezhet.

Összességében megállapítható, hogy a problémaprofilok grafológiai elemzései alapján hatékonyan meg lehet tervezni a várható bekerülési okok prognózisát, és az egyéni szükségleteket figyelembe vevő személyre szabott nevelést. A feltárt életvezetési nehézségek okozati hatásait a teherbíró személyiség kialakításával lehet mérsékelni.
A rendszerszemléletű és szolgálatcentrikus gyermekvédelmi szakellátásba jól beilleszthető a kézírás elemzés módszere. Az egészséggel, a szabálykövető és megtartó viselkedéssel kapcsolatos kívánatos magatartási stratégia kiépítése a feltárt személyiségjegyek alapján célirányosan megtervezhető. Amennyiben egy gyermek rendelkezik a pozitív fejlesztés lehetőségét ösztönző kapcsolattal, akkor az intenzív és támasznyújtó érzelmi segítség teljes biztonságérzetet eredményezhet, és csökkenti az elmagányosodás élményét. A szükségletek és az erőforrások feltérképezésével és értékelésével, valamint az új módszerek alkalmazásával elérhetjük a gyermekvédelmi gondoskodásban felnevelkedettek esélyteremtő felzárkóztatását.
A grafológia módszere egyike lehet azoknak a szolgáltatás-csoportoknak, amelyek a napi életgyakorlathoz kapcsolódva és abba beépülve lehetővé teszik az életmód-terápia sikeres megvalósítását.


Irodalomjegyzék:


Dr. Agárdi Tamás – Dr. Szidnai László: A grafológia kézikönyve, Grafológiai Intézet, Budapest, 1998
Allport, G. W.: A személyiség alakulása, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985
Dr. Bagdy Emőke (Szerkesztő): Mentálhigiéné, Animula, Budapest, 1999
Buda Béla: A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986
Csepelyi Zsigmondné - Nagy Rudolfné: Arányok és irányok, Grafodidakt,
Budapest, 2001
Domszky András: Gyermek- és ifjúságvédelem, Államigazgatási Főiskola,
Budapest, 1999
F. Visnyei Irma – Gulyás Jenő István – Katona Ágnes – V. Vékony Györgyi: A grafológia alaptankönyve I-II., Grafodidakt, Budapest, 2001
Gáspár Károly: A gyermekvédelmi és gyámügyi kézikönyv, KJK-Kerszöv,
Budapest, 2004
Gerevich József (Szerkesztő): Közösségi mentálhigiéné, Animula, Budapest, 1997
Gulyás Jenő István – Földényi Ágnes: Grafokontroll, Grafodidakt, Budapest, 2001
György Júlia: A gyermekotthoni nevelésről, Országos Pedagógiai Intézet,
Budapest, 1985
Dr. Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv, KJK-Kerszöv, Budapest, 2001
Stöckert Károlyné: Személyiséglélektan nevelőknek, Eötvös József Könyvkiadó,
Budapest, 1999
Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek- és ifjúságvédelem, Comenius Bt, Pécs, 1997
Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,1999


Beőthy-Fehér László